Az ókori történelem ellenére (a várost Kr.e. 28-29-ben alapították) Torino soha nem volt népszerű a turisták körében. Olaszországot évente több millió külföldi vendég keresi fel, de egészen más helyek iránt érdeklődnek: Róma, Velence, Firenze, Milánó. Még a közeli üdülőfalvakba (Bardonecchia, Sestriere, Sauze d'Oulx) érkező síkedvelők is ritkán szánnak egy napot Torinóba. A "város vendégeinek" körülbelül 80%-a üzleti céllal érkezik ide, nem pihenni és szórakozni. Miután megkapták az olimpiai játékok rendezési jogát, a torinói hatóságok úgy döntöttek, hogy ezt az alkalmat egy fontos cél elérése érdekében használják fel: a városnak meg kell szabadulnia az „olasz Detroit” imázsától, és vonzó célponttá kell válnia a turisták számára. Olaszország 1956-ban már rendezett fehér olimpiát, és ennek az eseménynek köszönhetően Cortina d'Ampezzo üdülőhelye világhírre tett szert. De úgy tűnik, a torinóiak is szeretik a barcelonai élményt: a katalánok 1992-ben nagyon hatékonyan használták fel az 1992-es játékokat, és ezzel az egész világ figyelmét felhívták egyedülálló kulturális és történelmi örökségükre.


Azok, akik szeretnek autóval utazni, általában online foglalják le autójukat Olaszországban. Az árak szezononként, a bérleti időszakonként és a további akciókonként változhatnak. Online is választhat szállodát Torinóban a legjobb áron. Az NH Torino Lingotto Congress éjszakánként 85 eurótól foglalható.

Korábban Torino nem nyűgözte le túlságosan a vendégeket. Vegyünk legalább egy olyan látványosságot, mint a helyi kápolna. Ott őrzik az egyik leghíresebb keresztény ereklyét - a lepel, ahol a legenda szerint Krisztus testét felöltöztették, miután levették a keresztről. Állítólag a megfeszített Megváltó testének lenyomata látható rajta sebekkel és zúzódásokkal, amelyeket a töviskorona hagyott hátra. Igaz, a szakértők szerint a lepel csak egy középkori hamisítvány. Ennek ellenére a hívők érdeklődése mindig is nagy volt. A probléma az, hogy a torinói lepel csak negyedszázadonként kerül kiállításra. Ez utoljára 2000 nyarán történt. Ezután a zarándokok sok kilométeren át sorakoztak, hogy megnézzék a szentélyt. Ám az egyház képviselői nem voltak hajlandók rendhagyó show-t rendezni az olimpia idején, és ez alól a legrangosabb vendégek sem tesznek kivételt.



Vannak elérhetőbb látnivalók a városban, és általában Torino (az unalmas ipari negyedek kivételével) meglehetősen szép város. A történelmi rész különösen jó, ahol a Palazzo Madama középkori palotája található, melynek homlokzatát és lépcsőit a híres építész, Filippo Yuvarra és a Palazzo Reale (a királyi palota – egykor a Savoyai dinasztia rezidenciája). Az autók szerelmesei sok érdekességet találnak a szakmúzeumban. A régiségek iránt érdeklődők nem hagyják ki Európa egyik legjobb ókori egyiptomi kincsgyűjteményét. A Torino fémjelezte Mole Antonelliana tornyában pedig a híres Filmmúzeum található, amelyet Peter Greenaway brit rendező segítségével hoztak létre.

Torino azért is érdekes, mert nem olyan, mint a legtöbb olasz város. Nem véletlenül hívják olasz Párizsnak: szűk görbe utcák helyett széles és egyenes sugárutak, különleges hangulat számos kávézóban (néhánynak több mint 100 éves múltja van). Mellesleg, Piemont méltán büszke konyhájára – az egyik legjobb Olaszországban, és a francia hagyományok érezhető hatása alatt fejlődött ki.

Az olimpiai felkészülésre szánt források nagy része a város fejlesztésére irányult. Pontosabban, az első metróvonalat, Torino fő hosszú távú építését a közelmúltban fektették le (a projektet 30 évvel ezelőtt kezdték el). A munka 650 millió euróba került. A városközpont épületeit és tereit helyreállították, új szállodákat nyitottak, korszerűsítették a helyi repülőteret, számos sportlétesítményt átalakítottak és felépítettek, köztük három olimpiai falut - magában Torinóban, valamint Bardonecchiában és Sestriere-ben.


Torinónak is megvannak a maga olimpiai céljai. A világ elsősorban a Juventus futballklubnak és a Fiat autóipari óriáscégnek köszönhetően tud a város létezéséről. Még a konszern nevét is Fabbrica Italiana Automobili Torino néven fejtették meg. A város gazdasága és 900 ezres lakossága évtizedek óta függ a cég sikerétől. De a közelmúltban ez a függőség nem előnyös Torinónak. A Fiat hosszú évek óta nehéz anyagi helyzetben van. A cég vezérigazgatója, Sergio Marchionne uralkodása alatt megszüntette Olaszország munkahelyeinek felét. Csak a tavalyi év utolsó negyedévében jelent meg a fény az alagút végén: a Fiat Auto kulcsrészlege csaknem öt év óta első negyedéves profitját produkálta: 21 millió eurót.